Varázsbetű - Figyelem

Forrás: http://varazsbetu.hu/beszelgessunk/marmegintnemfigyeltel/

Már megint nem figyeltél!

"Hányszor kell elmondanom neked valamit, hogy végre meg is csináld?!"

Mondta ezt már Ön is a gyermekének, mikor ő nem, vagy csak részben hajtotta végre az Ön utasításait?

De azon elgondolkodott-e már, mi lehet ennek az oka?

Sokat markol, keveset fog

Az előző kérdésemben a lényeg a RÉSZBEN, és az UTASÍTÁSAIT szavakban van. Egy példával megpróbálom bemutatni, hogy mire gondolok:

Tegyük fel, hogy házastársa hazatelefonál, hogy mégsem ér haza időben, és már sorolja is, mit intézzen el helyette gyorsan:

Vegyen tejet, kenyeret, a szomszéd néni várja a megígért könyvet, fizesse be a biztosítást, adja be a ruhát a tisztítóba, hogy időre kész legyen!

Gondoljon csak bele! Biztos, hogy nem kéri meg rá, mondja el még egyszer? Lehet, hogy közben még gyorsan listát is készít!

Nem várhatjuk el egy kicsi gyermektől - akinek még ráadásul magát az odafigyelést is tanulnia kell - hogy azonnal hajtson végre egy hasonló utasítássort:

Tedd a helyére az autódat, kérd meg a nagymamát, szeleteljen kenyeret, mosd meg a kezed és szólj a testvérednek, hogy fejezze be a tévézést, mert kész a vacsora!

Már az is komoly teljesítmény, ha csak a feladatok egy részét végrehajtja!

Egyszerre csak egyet

Ha többféle feladatot szán gyermekének, akkor is egyenként fogalmazza meg azokat! Rakja megfelelő sorrendbe, és mindegyik végrehajtásáért külön-külön dicsérjen! Az előbbi példát alapul véve:

- Tedd a helyére az autódat!

- Kérd meg a nagymamát, szeleteljen kenyeret!

- Szólj a testvérednek, kész a vacsora!

- Mosd meg szépen a kezedet!

- Menj szépen, ülj asztalhoz, vacsorázunk!

Legfeljebb két feladatot kapcsoljon össze:

- Szólj a testvérednek, hogy fejezze be a tévézést és jöjjön vacsorázni!

- Mosd meg szépen a kezedet, azután gyere, ülj le a helyedre az asztalhoz !

Fontos!

Velünk, felnőttekkel is gyakran megesik, hogy "el vagyunk merülve" valamilyen tevékenységben. A gyerekeknél is természetes, hogy azt, amit szeretnek, teljes belefeledkezéssel csinálják. Mielőtt tehát kérjük, vagy utasítjuk valamire, győződjünk meg arról is, hogy figyel-e ránk!

Beszélgessünk!

Gondolkodjunk közösen! Kattintson ide, és mondja el véleményét!

Kulturális Kreatívok

Egy leendő szociális munkás naplójából

Forrás: http://szocialismunkas.freeblog.hu/

Csirkemenü

Naponta 25.000 ember hal éhen a világon! Öregek, felnőttek, gyerekek is éheznek. Szeretnénk hinni, hogy csak a világ elmaradottabb országaiban. De Magyarországon is vannak, akiknek nem jut naponta étel az asztalra, és talán még szívszorítóbb, hogy közülük sok a gyermek.

Nemrégiben voltunk kutatni egy szegény faluban, a kolléganő, akin hozzám hasonlóan nem két kg súlyfelesleg van, azt mondta, szégyelte magát, amikor ebédhez terített a nagylány, egy szál főzőkolbász volt ötőjük ebédje némi kenyérrel.

És végezetül egy kisfilm, érdemes végignézni:

http://www.cultureunplugged.com/play/1081/Chicken-a-la-Carte

View this movie at cultureunplugged.com

Alsómocsoládi csoda

http://videotar.mtv.hu/Videok/2009/10/22/21/Szempont_2009_oktober_22_.aspx

Várd ki a 29. percet, (nekem eltűnik a kép, ha előretekerem) -( a 38. percig tart a riport)
Gyors az internet, gyerekjóléti, falugondnoki, szolgálat, gondoskodás... teleház, egészségház, vendégház, tíz civil szervezet a 400 fős faluban...
Falu az Isten előtt.

Kokas Klára mondatai

Önzetlen önzés

22./ „Biológiai törvényeken alapuló elgondolásom szerint azt tartom, hogy az emberek többségét, s minden bizonnyal a társadalmat nem az buzdítja cselekvésre, hogy 'szeresd felebarátodat, mint tenmagadat' (mert ez lehetetlen), hanem az, hogy 'érdemeld ki felebarátod szeretetét'. Ez az ember legjobb képességeit hozza felszínre, a biztonság és a lelki egyensúly megtartásának alapján. Az altruista egoizmusnak (önzetlen önzés) ez a formája kifejezi az élő anyag természetes önzését, ami nem kifogásolható, mert mindenki számára hasznos. (…)

Az altruizmust az egoizmus egy módosult formájának tekinthetjük, a kollektív önzés olyan formájának, amely segíti a közösséget azért, hogy hálát ébresszen. A jóindulatot úgy nyerjük el, hogy mások a mi boldogulásunkat kívánják azért, amit értük tettünk és újra megtennénk. Talán ez a legemberibb módja a biztonság (homeosztázis) megteremtésének a társadalomban, mivel megakadályozza az önző és az önzetlen hajlamok összeütközését. Hálát és bizalmat teremtve másokat is arra ösztönzünk, hogy osztozzanak velünk saját jólétünk természetes kívánásában. (…)

Életem nagy eredményének tartanám, ha az önzetlen önzés elvét olyan világosan és meggyőzően tudnám bemutatni, hogy ez az általános emberi erkölcs jelszavává lehessen. (…) Hiszek abban, hogy (…) az önzetlen önzés megnyugtató együttműködést eredményez a versengő sejtek, szervek, emberek, sőt egész társadalmak között. (…)

Hasonló elveknek kell érvényesülniök a nemzetek együttműködésében: mint ahogy egy ember egészsége attól függ, hogy szervei összehangoltan működnek-e, éppúgy az egyes emberek kapcsolatait, ezen túl a családok, törzsek és nemzetek tagjainak viszonyát az önzetlen önzés érzelmeinek és indulatainak kell harmonikussá tenni, ami önmagában biztosítja a békés együttműködést.”

(Selye János: Stressz distressz nélkül /Akadémiai Kiadó, Budapest, 1983./)