4 évesen:
Anya mindent tud.
8 évesen:
Anya sok mindent tud.
12 évesen:
Anya nem is igazán tud mindent.
14 évesen:
Anya nem is tud semmit.
16 évesen:
Anya nem is létezik.
18 évesen:
Anya ódivatú.
22 évesen:
Jééé ! Anya ért ehhez!
35 évesen:
Mielőtt döntenénk, kérdezzük meg anyát.
55 évesen:...
Bárcsak itt lenne anya...
75 évesen:
Remé...lem, voltam...o...lyan jó ember mint ANYA . . .
2010. október 23., szombat
Anya
2010. október 1., péntek
2010. szeptember 25., szombat
2010. szeptember 14., kedd
2010. június 5., szombat
Fwd: {Lélekemelő látnivalók} lecke mindenkinek
"Philadelphiában működik egy haladó szellemű zeneiskola. New
Schoolnak hívják. Ebben az iskolában egészen fantasztikus dolgokat
tanítanak a gyerekeknek, már figyelemre méltóan fiatal korban. Az
egész elmélet azon a tényen alapul, hogy képességeink nagyobb részét
sosem használjuk ki. Ezért aztán már egészen korán foglalkozni
kezdenek a gyerekekkel, hogy később kiemelkedő teljesítményeket
produkálhassanak, vagyis hogy képességeik sokkal nagyobb hányadát
használhassák ki. Íme egy csodálatos példa módszereik közül.
Az iskolában már négy-öt éves gyerekeket hegedülni tanítanak. És tudod
mi az első lecke tananyaga?
Mindenki - gyerekek, szülők, tanárok, barátok - ünneplőbe öltöznek, és
beülnek az iskola színháztermébe. Ezután minden gyerek hegedűvel és
vonóval a kezében felsétál a színpadra. / Emlékezz, ez az első
hegedűlecke! / Amikor a gyerekek a színpad közepére érnek,
meghajolnak, és a nézőközönség heves ünneplésbe tör ki: tapsolnak,
fütyülnek, bravót kiabálnak. Ezután a gyerekek lesétálnak a színpadról
és elfoglalják a helyüket a nézőtéren.
Ennyi. Ez az első hegedűlecke.
Nem nagyszerű? Képzeld el azt a képet, ami a gyerekekben így kialakul
a hegedűjátékkal kapcsolatban!