2017. január 24., kedd

Családmesék - könyvajánló

Voltál már úgy, hogy elolvastál egy könyvet, és úgy érezted, az a legjobb, amit valaha olvastál?
Én pont így voltam evvel.
A díszlet a régi Óbuda.
A szereplők: egy család, akik úgy szeretik egymást, mint a mesében.

Hogyan lehet őszintén, örömben, és egyenes derékkal élni?
Ezek együtt ritkaságszámba mennek.

Gyerekkoromban a kacagtató családmesék voltak a kedvenceim:
Gerald Durrell: Családom és egyéb állatfajták
Brunella Gasperini: Én és ők
Varga Domokos: Kutyafülűek

Kun Erzsébet (eredetileg Kunitzer Szonja): Családmesék könyvén is lehet nevetni, de még többet meghatódni. Azt is megírja, hogyan kapta írói nevét, és hogyan lett az első szabadúszó újságíró az úszóvizsgáját tanúsító szabadúszó igazolvánnyal.



A családi teázás rejtvényes szertartásai, az iskolaváltással járó elmagányosodás varázslatos megoldása, a gyerekésszel kitervelt, de csaláson alapuló jótékonykodás helyes útra terelése a címlapról mosolygó Anya sziporkázó és szeretettel átszőtt ötleteiből fakadnak. Egy ilyen anya elvesztésének gyásza nehéz, de Ő ezen is átsegíti előre gondoskodásával, jelenlétét sugárzó levelével.

A többi történet közül csak azokat említem, amelyek engem érintettek mélyen. A példa, ami ma annyira hiányzik, valami tüneményes módon átformálja az olvasót - lám így is lehet.

Minden család alapításakor tudni kellene, hogy ekkora szeretetben élni igenis lehetséges.



2017. január 9., hétfő

2016. augusztus 18., csütörtök

Gyerkőc blog

A finommotoros képességek fejlesztésére érdekes, egyszerű játékok leírása a Gyerkőc blogon.
Csinálj magad Montessorit! Kattints IDE.


http://gyerkoc.com/montessori-diy-finommotorika-1/#more-444

2016. május 31., kedd

A gyerekek maguktól tudják...

Tegnapelőtt Laeh Maggie Garfield: A hangterápia alapjai c. könyvében  a siratóénekekről olvastam,
a siratás gyógyhatású, mert érzelmileg felszabadító, ha elég hosszasan átadjuk magunkat a siratásnak, a veszteség miatti fájdalom nem bántja többé a tudatos elmét, és készen állunk rá, hogy a jelen felé forduljunk, és képesek legyünk újra örülni.

Ugyanott egy történetet is olvastam aznap:
Egy kisfiú, amikor mesélt valamit a szüleinek, egyre gyorsította a beszédét, és a vége felé már teljesen érthetetlen volt, amit mondott, teljesen összekeveredtek a szavak.

Az anya segítséget kért a könyv  írójától

Amikor a gyerek elkezdett  az írónőnek  egy történetet mesélni, eleinte szépen tisztán beszélt, ám egy idő után megint begyorsított, nem lehetett megérteni amit mond. A hanggyógyász megállította, és azt kérte tőle, hogy mesélje el a történetet az elejétől, de úgy, hogy zárja a tenyerébe a másik keze mutatóujját.
A gyerek ez alkalommal határozottan és normális ütemben tudta végigmondani a történetét.

A végén ránézett a gyerek és megkérdezte:
 - Ennyi? az egész? Azt mondod, ha megfogom az ujjam, végig tudom mondani a történetemet?

Az aggodalom bármely pillanatban megszakítható, ha megszorítjuk mutatóujjunkat. Az a célja, hogy támaszt adjon. A fiú ettől magabiztos lett.


...
Rákövetkező nap alsós kislányért mentem az iskolába.
Még akkor is, amikor odaértem, kereste-kereste, de sehogy sem találta meg a szép, új, kutyás hajcsatját, - elveszett.

Majdnem egész úton hazafelé énekelt, maga kitalálta dallamra, afféle siratót dudorászott, benne volt hogy jaj, elveszett a szép kutyás hajcsat, a kedves, a legszebb, és még az anyu is mérges lesz.

Közben, szinte végig, a mutatóujját markolászta...
...
Én meg észre se vettem volna, ha nem épp előtte olvasok róla...

Az én időm - Vendég a háznál


Ezt minden anyának érdemes meghallgatnia.
Elérhető 60 napig.
Kattints a képre!

2016. április 19., kedd