Népesedési kerekasztal Alapító nyilatkozat

A Népesedési kerekasztal alapító nyilatkozata

A Népesedési kerekasztal célja olyan széleskörű társadalmi együttműködés megalapozása, amely folyamatosan napirenden tartja a demográfiai helyzet kérdését és ajánlásokat fogalmaz meg az annak javítását elősegítő intézkedésekre.
A kerekasztal munkájában résztvevő szervezetek képviselőinek meggyőződése, hogy a ma születő gyermekek a jövő zálogai, hiszen ők jövőbeli munkavállalók, jövőbeli hozzájárulásuk a nemzeti jóléthez mind a gyermekeseknek, mind a gyermekteleneknek jövőbeli előnyökkel jár. Természetesen a családok legbensőbb magánügye az, hogy hány gyermeket vállalnak. Ebbe másoknak, így az államnak beleszólási joga nincs. Nem felejthetjük el, hogy a jövőbeli munkavállalók felnevelése ma jelent erőfeszítéseket és költségeket a gyermeket vállalók számára. A felmérések azt bizonyítják, hogy a megszületett gyermekek száma lényegesen kisebb annál, mint amit a fiatalok, illetve az induló családok terveztek. Ez kijelöli a kormányzatok, társadalmi szereplők, civil szervezetek számára a legitim közösségi cselekvés terét, megalapoz olyan intézkedéseket, amelyek segítik, hogy a családok által kívánt, tervezett gyermekek valóban megszülessenek. Következésképpen fel kell tárni és meg kell szüntetni azokat az akadályokat, amelyek hátráltatják a szándékok elérését. Ebben kulcsszerepe van:
§ a család és a hivatás összhangjának
§ a gyermekesek anyagi terhei enyhítésének.

A család és hivatás összhangjában kulcsszerepe van a jogi és szabályozási környezet megváltoztatásának, így a kormányzati intézkedéseknek, ám lényeges a szerepe a munkaadóknak, és a munkavállalói szervezeteknek is. A munkaadók kulcsszerepet játszhatnak egy olyan családbarát munkahelyi kultúra kialakításában, amely nem diszkriminatív a kisgyermekes munkavállalókkal szemben, hanem figyelembe veszi sajátos igényeiket. Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a gyermekvállaláshoz való alkalmazkodás a munkaadók számára is nehézségeket jelenthet. A munkavállalói szervezetek is lényeges lépéseket tehetnek abban az irányban, hogy a tárgyalásaikon a család-munka összeegyeztetésének kérdése folyamatosan napirenden legyen.
Az atomizálódó családok kevésbé alkalmasak a szülői és a munkahelyi hivatás összeegyeztetésére. A gyermekek ellátásához nélkülözhetetlen az otthoni munkavégzés megosztásának újragondolása. A nagyszülők, rokonok és barátok lehetséges aktív szerepét erősíteni kell, hogy a gyermekeket vállaló, de más hivatásukat feladni nem akaró anyák szülői feladatait egyenlőbben lehessen megosztani. El kellene érni, hogy a kisgyermekes szülőket ne másodlagos, hanem egyenértékű munkaerőnek tekintsék. E téren igen fontos szerepe van a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézmények fejlesztésének.
Nemzetközi összehasonlításban a gyermekesek anyagi támogatása Magyarországon nem tekinthető alacsonynak. Viszont a támogatások formáinak, sőt alapelveinek sűrű változtatása, a támogatások szűkítésének meg-megújuló fenyegetése éppen azt teszik lehetetlenné, hogy a családok kiszámítható és biztos támogatásokra építve vállaljanak második, harmadik gyermeket. Ugyanakkor komoly gond, hogy az adórendszer a gyermekeseket erőteljesen sújtja. Ezért olyan társadalmi konszenzuson alapuló családtámogatási rendszer kidolgozása szükséges, mely elveiben és elemeiben a következő 10-15 évben nem változik. Szükséges a korábbi rendszerek hatásvizsgálatának elvégzése, az eredmények széleskörű megismertetése is. A Népesedési kerekasztal alkalmas kiindulás lehet egy alapvető társadalmi megegyezés kialakításának.
Mi, a Népesedési kerekasztal résztvevői nem kész megoldásokat várunk az államtól , hanem párbeszédben szeretnénk kiérlelni, felvázolni, próba alá vetni azokat a javaslatokat, melyek megvalósulása hozzájárulhat ahhoz, hogy a kívánt gyermekek megszülessenek.

Budapest, 2009. november 11.